Az én vállalkozásom: inzulinrezisztens életmód blogger

A stressz elképesztő dolgokat tud a testeddel-lelkeddel művelni… márpedig vállalkozóként, vagy a munkahelyeden bőven kijut a különböző stresszes helyzetekből.
Mára érdekes téma jutott. Egy egészségügyi probléma, amiből két dolog derül ki.
Egyrészt van élet az inzulinrezisztencia mellett, másrészt pedig megfelelő hozzáállással, bárki előnyére fordíthatja megpróbáltató élethelyzeteit.
Hacsavecz Beatrix, inzulinrezisztens életmód blogger mesél.
Női Kurázsi: Hogyan derült ki, hogy inzulinrezisztens vagy?
Hacsavecz Beatrix: Eleinte ”csupán” olyan tünetektől szenvedtem, mint például a hajhullás, az indokolatlan mértékű hízás vagy az állandó fáradtság. 2015-ben derült ki 3 pontos cukorterheléses vizsgálatnak köszönhetően, hogy inzulinrezisztens vagyok.
NK: Mit jelent pontosan az inzulinrezisztencia?  
HB: Normális esetben a szervezet úgy működik, hogy ha cukorra van szüksége a sejtnek, akkor jelet küld, amire válaszként a hasnyálmirigy több inzulint termel, így elvileg több cukor juthat el a sejtekhez. Amikor egy sejt rezisztens lesz az inzulinra az azt jelenti, hogy hiába van ott a sejt előtt a cukorral felpakolt inzulin, azt a sejt nem ismeri fel, hanem egyre küldi tovább a jelet a hasnyálmirigynek, hogy több inzulin, több cukor kell, mert éhezik. Pedig minden ott van egy karnyújtásnyira, de a sejt továbbra is az ínséges időket tapasztalja, mert rezisztenssé vált a cukrot szállító inzulinra. Nem veszi azt észre!
 
NK: Mi okozza ezt a betegséget?  
HB: Szívesebben nevezik a cukorbetegség előállapotának, mint betegségnek. Adódhat genetikai adottságokból, a mozgásszegény életmódból, a táplálkozási sajátosságból. Míg régen fontos volt a szervezet megfelelő raktározása, mert nem volt lehetőség kiegyensúlyozott a táplálkozásra. A mai kényelmes életre, a táplálék bőséges rendelkezésre állására – a szervezet nincs felkészülve.
NK: Mi történt, miután kiderült a diagnózis?  
HB: Amikor ez nálam kiderült, három nagy területen kellett azonnali változásokat bevezetni.
 
A korábbi adrenalinlöketet adó kedvenc sportjaim a háttérbe lettek szorítva (pl. a sziklamászás) helyette alacsony pulzusszámú edzéseket (kardio edzések) végeztem.
Igazából sosem tudtam ezeket megszeretni, de ez kellett ahhoz, hogy a testemben a zsír és izom aránya optimalizálódjon. 
 
Enni mindig szerettem, de az előkészítést, bevásárlás folyamatát már nagyon nem, ezért gyakran kimaradtak étkezések, ami rosszullétekbe fordult. Az életmódváltás eredményeként komoly figyelmet kell az étkezésemre fordítanom. 3 óránként étkezek, szigorúan beosztva, hogy hány gramm és milyen típusú szénhidrátot viszek be. Reggel 8-ig reggeli, este 10 az utolsó étkezés. Az éhség jelzi, hogy valamire jobban kell figyelnem. 
 
A szokásosnak mondható mindennapos stressz rossz hatással van az inzulinrezisztenciára. Rágtam magam, hogy mikor minek nem tudok  megfelelni, hol kellene tartanom. Az időbeosztás a másik stresszforrásom, mert gyakran túlterveztem magam, rosszul osztottam be az időmet és jött a csalódás, mert nem értem a dolgaim végére. Emiatt az ember állandóan szorult helyzetben érezheti magát. Ezeket kellett a helyére tennem.
 
NK: Ebből következett a vállalkozás ötlete, ha jól sejtem…     
HB: Igen, a vállalkozás főállás mellett már akkor sem állt távol tőlem, hiszen egy társadalmi felelősségvállalási projektet vezettem akkor már évek óta. Így adta magát, hogy a megszerzett tudásomat és tapasztalatomat rendszerezve egyengessem az útját az utánam következőknek. Rengeteg energiát fektettem az inzulinrezisztens életmódváltással kapcsolatos kérdéseim a megoldásába. Ezért döntöttem úgy, hogy a tapasztalataimat, bevált módszereimet megosztom a sorstársaimmal és biztosítom számukra a biztos tudást, hogy nincsenek egyedül, jól is ki lehet jönni ebből a helyzetből.
NK: Hogyan segítesz ebben?
HB: Készítettem egy életmódváltó naplót, ami az első 8 hétben nyújt támaszt az életmódváltóknak időbeosztásban, szervezésben, a lelki pillér erősítésében és az alapok mindennapokba történő beépítésében.
Született egy szintén 8 hetes on-line életmódváltó programom is, ahol a csoporttagok folyamatos segítséget kapnak az életük átformálásához. Ebben az esetben az inzulinrezisztencia kezeléséhez szükséges megfelelő szakemberekkel együttműködésben történik a programban való részvétel.
A nőgyógyász, az endokrinolóus, a dietetikus, a coach, az edző szakmailag nagyon sokat tud segíteni az átállásban. Az egészségügyi szolgáltatókat kikerülni nem is szabad. De az orvos-szakemberek mellett a lelki erő építéshez jó, ha van valaki, aki végigment ezen a folyamaton és elérhető távolságban van.
Amilyen buktatóba bele lehet botlani ezen az úton, én belebotlottam. Hiszem, hogy ezáltal tudok gyakorlatias, azonnal beépíthető tanácsokkal segíteni az első perctől, megkönnyítve a mindennapok rutinjának átalakítását. Egy teljesen hétköznapi embertől életszagúan láthatják, hogy igenis ez kezelhető, beépíthető, sőt előnyre fordítható életmód.
NK: Mit üzennél és kinek?
HB: Azoknak a vállalkozásban gondolkodó, vagy már vállalkozásban dolgozó életmódváltóknak szeretnék üzenni, akik most még teherként élik meg az életmódváltást. Érdemes az életmódváltásba belevágniuk és az elért eredményeiket fenntartaniuk, mert egy olyan életminőségre tehetnek szert és olyan tartásra, ami az életmódváltás kényszerítő körülményei nélkül keveseknek sikerül. Komoly hozadéka az inzulinrezisztens életmódnak az önismeret és az önfegyelem, ami a vállalkozói létben óriási versenyelőnyt jelenthet.

Leave a Reply

hat + négy =